Forradalom a térképolvasási készségek terén?
Birtoktárképek és a mindennapi térképészeti gyakorlat
(Franciaország és a Habsburg Monarchia, 18. század – 19. század első fele)
A mobil térképalkalmazások használata mára már teljesen természetessé vált. Ezeknek az alkalmazásoknak köszönhetően ma már bárki könnyedén eligazodhat a környezetében vagy a világ bármely pontján. Ezek az alkalmazások a mai társadalom által elért magas szintű térképészeti ismeretekről tanúskodnak – más szóval a térképolvasás széles körű elterjedtségéről. Ez minden méretarányra igaz, a kis területek ábrázolásától a földgömbökig. Mivel a térképrajzolás közelebb áll a mindennapi tapasztalatokhoz, helyesen vagy helytelenül, de hozzáférhető tevékenységnek tekintik. Ezzel szemben a nagy méretarányú térképek készítése még mindig szaktudást igénylő feladatnak számít, amelyhez szakmai képzésre van szükség. A térképészeti nyelv, a vázlatrajzolástól a részvételi térképészetig, ma már mindenki számára elérhető – nem csak a földmérők vagy mérnökök számára. Ez a történelmi folyamatot még mindig kevéssé világos. Annak ellenére, hogy a nyilvánosság előtt terjedtek és különböző társadalmi kontextusokban használták őket, a nagy léptékű térképek a térképészet történetében a kis léptékű térképek árnyékában maradtak. Kisebb értékűnek, kevésbé jelentősnek, valamint intellektuálisan és tudományosan kevésbé igényesnek tartották őket.
A térképészeti ismeretek története, különösen a nagy méretarányú térképeket illetően még megírásra vár. Több jelentős történelmi szakasz és fordulópont viszont így is azonosítható. Ezek közé tartozik a 14. és 16. század között a festők által készített, ritka és költséges „ábrák” és „nézetek” használata a földviták rendezése és a megrendelők hírnevének növelése érdekében; a mérésalapú térképészet megjelenése a 17. században, amelyet mérnökök és földmérők munkája támogatott; valamint a térképek használatának exponenciális növekedése a 18. század közepén a széles körű társadalmi igényre válaszul. További fordulópontok közé tartozik a nemzeti tér homogén és átfogó térképészeti lefedése katonai (Ordnance Survey 1801, Franziszeische Landesaufnahme 1807, Carte d’État Major 1828) és fiskális szempontok okán (napóleoni kataszter 1812, Franziszeisches Kataster 1818, Tithe Maps 1836): ezek az 1860-as évekre készültek el. Az állami térképészeti ügynökségek által készített térképek népszerűsítése a 19. század végétől a tömegoktatásra, valamint a nyomtatási és terjesztési folyamatok iparosítására támaszkodott. A nagyvállalati óriások dominanciája és térképalkalmazásaik elterjedése a 21. század elején volt a legújabb fordulópont.
A nagy méretarányú térképek számának robbanásszerű növekedése a 18. században fordulópontot jelzett. A változatos és kísérletező térképészeti gyakorlatok gyors elterjedésével a térképek mindennapossá váltak és számos területen elengedhetetlen ismeretszerzési eszközzé váltak. A tudományos térképészet megjelenését előrevetítő műszaki rajzok mellett kialakult egyfajta „mindennapi térképészet” is, amely kissé ügyetlenül külső modellekből merített ihletet, miközben a tér grafikus ábrázolására irányuló új igényre reagált. A térképek iránti kereslet növekedése nehezen nyomozható: a felvilágosodáskori Európában a térképek iránti érdeklődés párhuzamosan fejlődött az állami kezdeményezésekkel, sőt, néha azoknál is korábban jelent meg. Ez különösen nyilvánvaló volt a privát földmérési gyakorlatban, amelyet a heterogén és szétszórt dokumentációs gyakorlat is tükröz.
Ez a konferencia egy 2025-ben indult tudományos találkozósorozat következő állomása. Az első workshop a „Térképészeti ismeretek és a vidéki társadalmak a 18. és 19. században” témára összpontosított. A közigazgatás új eszközeként megjelenő birtoktérképek vizsgálatával egy új historiográfiai irányt tárt fel. A cél annak vizsgálata volt, hogy ezeket a térképeket hogyan használták, és hogyan illesztették be a meglévő dokumentációk – például a földhivatali nyilvántartások, táblázatok, listák és leltárak – szélesebb körébe. A résztvevők a térképek szerepét a transzliterációs gyakorlatokban is tanulmányozták. A 2026 júniusára tervezett második találkozó ezek vizsgálatát folytatja. Rendkívül hasznosnak bizonyult a térképek használatának pragmatikus megközelítése, amelyet a középkorászoknak az írásbeliség 13. és 14. századi forradalmáról szóló kutatásai ihlettek. Ugyanakkor figyelembe kell venni a térképek sajátosságait is, mint például a vizuális kultúra és érzékenység szerepét, a térbeli gyakorlatok sokféleségét, valamint a matematikai és geometriai ismeretek fontosságát. Hasonlóképpen, a földügyi szakemberek nem zárt társadalmi körhöz tartoztak, ráadásul térképeiknek viszonylag csekély jogi értékük volt. E két ok miatt nem alkottak szigorú értelemben vett „grafikai közösséget”. Ezért a birtoktérképezés kialakulását nem lehet önálló kutatási területnek tekinteni. Viszont jó alapot kínál a 18. századi térképészet forradalmának tanulmányozásához.
Ezért meg kell vizsgálnunk, hogy a professzionális ábrázolási technikák és kultúrák hogyan terjednek a mérnökök körében, és milyen módon befolyásolják – de egyúttal el is hiteltelenítik – a hagyományos térképészetet (1. panel). Anélkül, hogy a földrajzi determinizmus csapdájába esnénk, azt is megvizsgáljuk, milyen szerepet játszanak a természetes térbeli adottságok – például a hegyek és a körülöttük kialakuló társadalmak – a földtérképezési gyakorlatok szempontjából (2. panel). Ezt követően tanulmányozzuk a térképek megjelenését a tudósok és utazók jegyzeteiben (3. panel). Áttekintjük a 19. század fordulóján az állami földadó-rendszerek létrehozását kísérő, különböző mértékű sikerrel járó kartográfiai kísérletek elterjedéséről szóló friss kutatásokat (4. panel). Végül megvizsgáljuk a térképészeti ismeretek terén végbement forradalom sebességét, mértékét és hatókörét, egy heurisztikus adatbázis létrehozásához kapcsolódóan (5. panel).
A mkonferencián a komparatív dimenzió is hangsúlyt kap. A legtöbb szekcióban a Francia Királyság és a Habsburg Monarchiára térképészeti hagyományainak vizsgálatára együtt kerül sor. Mivel a 18. században méretük és népességük is hasonló volt, a két állam összehasonlítható,. Mindkettőben végeztek kataszteri (Bertier de Sauvigny 1777-ben; II. József 1784-ben) és topográfiai (Josephinische Landesaufnahme 1763-ban) felvételezést a helyi, heterogén térképezési projektek után. E hasonlóságok ellenére a két monarchia viszonylag autonóm maradt az állami tudás áramlása tekintetében. Technikai-gazdasági és társadalmi-politikai kereteik jelentősen eltértek egymástól: a francia fiskális centralizációnak nem volt megfelelője a Habsburgok birtokain. További különbségek figyelhetők meg az akadémiai struktúrák, a tulajdonjog (római jog és tartományi jogi szokások kontra differenciált állami jog), a földhivatali nyilvántartás (magánjegyzői rendszer kontra állami nyilvántartás), az intellektuális keretek (fiziokrácia kontra kameralizmus), a kancelláriai írás és nyelv, valamint a képi hatások, megjelenés tekintetében. Ez az összehasonlítás tehát lehetővé teszi számunkra, hogy felmérjük a kognitív forradalom különböző tényezőinek (fiskális, társadalmi, földhasználati sajátosságok) jelentőségét az országos térképészetben, valamint a nyomtatott térképek, a képzőművészetek és a mérnöki képzés hatását.
Szakirodalom
Antoine Annie et Landais Benjamin (dir.). Cartographier le parcellaire rural dans l’Europe d’Ancien Régime, Presses Universitaires de Rennes, 2024.
Bartos-Elekes Zsombor, „Behind the first Habsburg map of Transylvania – comparative analysis of contemporary manuscript maps”, International Journal of Cartography, 2023, vol. 9/3, p. 507–524.
Baumann, Anette, Karten vor Gericht. Augenscheinkarten der Vormoderne als Beweismittel, Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft 2022.
Bédouret David, Thémines Jean-François, Glaudel Anne, Genevois Sylvain et Grondin Patricia, « L’imaginaire des élèves en géographie à l’école et au collège », Cybergeo: European Journal of Geography [En ligne], doc. 1023, mis en ligne le 7/7/22, consulté le 11/11/25. http://journals.openedition.org/cybergeo/39252
Bendall Sarah, Maps, Land and Society: a history, with a carto-bibliography of Cambridgeshire estate maps, c. 1600-1836, Cambridge: Cambridge University Press, 1992.
Benedetti Benedetto & alii, Cartography and cadastral maps. Visions from the past for a vision of our future, Pisa, Edizioni della Normale, 2016.
bertrand Paul, Les Écritures ordinaires : sociologie d’un temps de révolution documentaire (entre royaume de France et Empire, 1250-1350), Paris, 2015.
Besse Jean-Marc, Blais Hélène et Surun Isabelle (dir.), Naissances de la géographie moderne (1760-1860) : Lieux, pratiques et formation des savoirs de l’espace, Paris : ENS Éditions, 2010
Binois Grégoire, Les Cartes en mains. Le travail des topographes et la construction de la géographie militaire dans la France du xviiie siècle, Thèse d’histoire moderne, Paris / Strasbourg, Université Paris 1 – Panthéon Sorbonne / Université de Strasbourg, sous la codirection d’Hervé Drévillon et Isabelle Laboulais, soutenue le 12 janvier 2024
Blaut J. M. et Blaut Jim „Notes Toward a THeory of Mapping Behavior”, Children’s Environments Quarterly, vol. 4/4, 1987, p. 27–34.
Bloch Marc, Aakjar Svend, Hall Hubert, Tawney A.-H, Vogel Walther, « Les plans parcellaires : Allemagne, Angleterre, Danemark, France », Annales d’histoire économique et sociale, vol. 1, 1929, p. 60-70.
Blond, Stéphane, L’atlas de Trudaine : pouvoirs, cartes et savoirs techniques au siècle des Lumières, CTHS, 2014
Bloomley Nicholas, « Law, Property, and the Geography of Violence: The Frontier, the Survey, and the Grid ». Annals of the Association of American Geographers, vol. 93, 2003, p. 121–141.
BOURGUET Marie-Noëlle, « A Portable World : The Notebooks of European Travellers (Eighteenth to Nineteenth Centuries) » in Intellectual History Review, 2010, n°20, p. 377-400.
Bret Patrice, « Engineers and Topographical Surveys », in Matthew H. Edney and Mary S. Pedley (dir.), The History of Cartography. Vol. 4. Cartography in the European Enlightenment, Chicago, University of Chicago Press, 2019, Part. 1, p. 383-393.
Brückner Martin, The Social Life of Maps in America, 1750-1860, Chapel Hill : University of North Carolina Press, 2017.
Brunel Ghislain, Guyotjeannin Olivier, Moriceau Jean-Marc (dir.), Terriers et plans-terriers du XIIIe au XVIIIe siècles, Rennes, Presses Universitaires de Rennes, 2002.
Brunner Thomas, « Les sept âges de l’écrit. Les régimes de scripturalité du Douaisis (Ier siècle av. J.‑C. – XIIe siècle de notre ère) », Revue historique, vol. 692, no. 4, 2019, p. 765-831.
Buisseret David (dir.), Monarchs, Ministers, and Maps. The Emergence of Cartography as a Tool of Government in Early Modern Europe, Chicago, University of Chicago Press, 1992;
Buisseret David (dir.), Rural Images: Estate Maps in the Old and New Worlds, Chicago, The University of Chicago Press, 1996.
Byrnes Giselle, Boundary Markers: Land Surveying and the Colonisation of New Zealand, Wellington: Bridget Williams Books, 2001.
Chouquer Gérard, La Terre dans le monde romain : anthropologie, droit, géographie, Paris : Éditions Errance, 2010.
Collignon Beatrice. « Que sait-on des savoirs géographiques vernaculaires ? », Bulletin de l’Association de géographes français, vol. 82, 2005/3, p. 321-331.
Delamotte Éric, Liquète Vincent, Frau-Meigs Divina, 2014, « La translittératie, à la convergence des cultures de l’information : supports, contextes et modalités », Spirale, vol. 53/1, p. 145-156.
Delumeau Isabelle, Le Marin, la Carte et l’Ingénieur : La carte nautique et ses usages (1830-1880), Paris, Sorbonnes Université Presses, 2024.
Desbois, Henri, Les mesures du territoire : aspects techniques, politiques et culturels des mutations de la carte topographique, Villeurbanne, Presses de l’ENSSIB, 2015.
Desrosières Alain, La politique des grands nombres : histoire de la raison statistique, Paris, La Découverte, 2010.
Dumasy-Rabineau Juliette ; Gastaldi Nadine et Serchuk Camille (dir.), Quand les artistes dessinaient les cartes, Paris/New York : Le Passage, AN, 2019.
Dumasy-Rabineau Juliette, Serchuk Camille, Vagnon Emmanuelle, Pour une histoire des cartes locales en Europe au Moyen Âge et à la Renaissance. Roubaix, Le Passage, 2022.
Gaveau Fabien, Propriété, cadastre et usages locaux dans les campagnes françaises (1789-1960). Histoire d’une tension sociale, Besançon, Presses Universitaires de Franche-Comté – Cahiers de la Mshe Ledoux, 2021.
Geertz Clifford, Savoir local, savoir global. Les lieux du savoir, Paris : Presses Universitaires de France, 1986 [1983]
Goody Jack, La raison graphique. La domestication de la pensée sauvage, Paris : Les Éditions de Minuit, 1979 [1977]
Harvey Paul D.A., Manors and Maps in Rural England, from the 10th C. to the 17th, Farnham, Ashgate, 2010.
Hirt Irène, 2009, « Cartographies autochtones. Éléments pour une analyse critique », Espace géographique, vol. 38, n° 2, p. 171-186.
Jacob Christian, Lieux de savoir : Espaces et Communautés, t. 1, Paris, Albin Michel, 2007.
Jaudon Bruno, Les Compoix de Languedoc. Impôt, territoire et société du xive au xviiie siècle, Caen : Bibliothèque d’Histoire rurale, vol. 12, 2014.
Kain Roger J. P., Baigent Elizabeth, The Cadastral Map in the Service of the State. A History of Property Mapping, Chicago/Londres, 1992.
Kent, A. J. et Vujakovic, P., « Cartographic Language: Towards a New Paradigm for Understanding Stylistic Diversity in Topographic Maps”. The Cartographic Journal, 2011, vol. 48/1, p. 21-40..
Laboulais Isabelle (dir.), Les usages des cartes (XVIIe-XIXe siècle) : pour une approche pragmatique des productions cartographiques, Strasbourg : Presses Universitaires de Strasbourg, 2008.
Laboulais Isabelle, « La fabrique des savoirs administratifs », in Stéphane Van Damme (dir.), Histoire des sciences et des savoirs. 1. De la Renaissance aux Lumières, Paris, Seuil, 2015, p. 447‑463.
LABOULAIS Isabelle, « Aux origines de la carte géologique de France : retour sur les productions cartographiques du corps des Mines au cours du premier XIXe siècle », in Les ingénieurs des Mines : cultures, pouvoirs, pratiques. Colloque des 7 et 8 octobre 2010, Paris, Institut de la gestion publique et du développement économique, Comité pour l’histoire économique et financière de la France, 2012, p. 19-31.
Landais Benjamin, « Villages, Actors of Local Cartography? The Cadastral Maps of the Banat (1772-79) », in Liebenberg Elri & alii (dir.), History of Cartography. International Symposium of the ICA, Heidelberg/Berlin, Springer, 2012, p. 129-148.
Landais, Benjamin, « Pratiques proto- ou para-cadastrales ? Cartographies et arpentages seigneuriaux en Hongrie 1750-1790 », in Bullón Concepción Camarero & alii (dir.) Fuentes geohistóricas, nuevas tecnologías, nuevos retos, Santander, Editorial Universidad de Cantabria, 2024, p. 245-258.
Lebeau, Christine. « Regional Exchanges and Patterns of Taxation in Eighteenth Century Europe : the case of the Italian Cadastres », in Holger Nehring & Florian Schui (eds), Global Debates about Taxation, Basingstoke, Palgrave, 2007, p. 21-35.
Long Pamela O., “Trading Zones in Early Modern Europe”, Isis, vol. 106/4, 2015, p. 840-847.
Medyńska-Gulij B. et Żuchowski T. J., „An Analysis of Drawing Techniques used on European Topographic Maps in the Eighteenth Century”. The Cartographic Journal, 2018, vol. 55/4, p. 309-325.
Moriceau Jean-Marc, Brunel Ghislain, Guyotjeannin Olivier (dir.), Terriers et plans-terriers du XIIIe au XVIIIe siècle. Actes du colloque de Paris, 23-25 septembre 1998, Paris, Association d’Histoire des Sociétés rurales et École nationale des Chartes, 2002.
Morsel Joseph, « Le cartulaire de Sigmund I von Thüngen (Franconie, 1448/49) », in Guyotjeannin Olivier et Parisse Michel (dir.), Les Cartulaires, actes de la table ronde de Paris (décembre 1991), Genève et Paris : Droz et Honoré Champion, 1993, p. 411-422.
Mukerji Chandra, « La cognition distribuée en cartographie », in Ambroise Bruno et Chauviré Christiane (dir.), Le mental et le social, Paris, Éditions de l’École des hautes études en sciences sociales, 2013, p. 215-240.
Oesterreicher Wulf, “Verschriftung und Verschriftlichung im Kontext medialer und konzeptioneller Schriftlichkeit“, in Schaffer Ursula (dir.), Schriftlichkeit im frühen Mittelalter, Tübingen, Narr, 1993, p. 267-292.
Ory J., Christophe S., Fabrikant S. I., & Bucher B. “How Do Map Readers Recognize a Topographic Mapping Style?”, The Cartographic Journal, 2015, vol. 52/2, p. 193-203.
Perrat Jean-François, « Organiser un mapathon ou une séance de cartographie participative en classe », Géoconfluences, juin 2018.
Rankovic Slavika, Melve Leidulf et Mundal Else, Along the Oral-Written Continuum. Types of Texts, Relations and their Implications, Turnhout, Brepols, 2010.
Savoy Sébastien. « Des chiffres et des lettres », in Feller Laurent et alii (dir.), Cultures écrites de l’économie aux époques médiévale et moderne, Paris, Éditions de la Sorbonne, 2024, p. 239-26.
Scharr Kurt et Siegl Gehrard, Historische Kataster in Europa. Quellen und Forschungsstand: Jahrbuch für Geschichte des ländlichen Raumes, Innsbruck, Wien, Studien Verlag, Rural History Yearbook 2025.
Scott James C., Seeing Like a State: How Certain Schemes to Improve the Human Condition Have Failed, New Haven/London, Yale University Press, 1998.
Serchuk, Camille, Lies of the Land: Painted Maps in Late Medieval and Early Modern France, Pennsylvania, Penn State University Press, 2025.
Staszak Jean-François, « Ethnogéographie et savoirs géographiques : quelques problèmes méthodologiques et épistémologiques », Bulletin de l’Association de géographes français, vol. 73/1, 1996, p. 39-54.
Touzery Mireille, De l’Estime au cadastre en Europe : l’époque moderne, Paris, Comité pour l’Histoire Économique et Financière de la France, Ministère de l’Économie, des Finances et de l’Emploi, 2007.
Velut Sébastien, « Métamorphoses des cartes en Amérique latine : de Martin Waldseemüller aux cartographies participatives », América, vol. 57/1, 2024, p. 11-27.
Verdier Nicolas, La carte avant les cartographes, l’avènement du régime cartographique en France au XVIIIe siècle, Paris, Presses de la Sorbonne, 2015.